Díszlépcsőház

A kastély második építési szakaszában nyerte el jelenlegi formáját a díszlépcsőház. A belső homlokzatból erősen kiugró épületrész három oldalról kap természetes fényt, félköríves zárású, hatalmas ablakain keresztül.

A lépcsőzet az emeleten közös pihenő részen fut össze. A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi. A lépcsőház mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti.

A DÍSZLÉPCSŐHÁZ

Előtér

A díszterembe vezető előtér falait a kastély fennállása óta többször is kifestették. A festékrétegek közül a legértékesebb került helyreállításra.

Ez a festés az 1781-85 közötti felújítás idején készült. A falakat dús keretezésű mezők töltik ki.

A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik meg.

A BAROKK ELŐTÉR

Kisebédlő

A királyi időszakban a szűk családi körben elköltött étkezések színhelye a kisebédlő volt. Berendezése egy ovális neobarokk asztalból és sárga bőrrel bevont székekből állt.

A faburkolatos falakat csendéletek díszítették, valamint egy festmény, amely Mária Teréziát családja körében ábrázolta. Az asztalon jelenleg az ún. Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra a régi minták alapján újonnan gyártott a kastély számára.

Az asztalon jelenleg az úgynevezett Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók.

A KISEBÉDLŐ

Tálaló

A kisebédlővel közvetlen összeköttetésben álló tálalószoba falain egykor tájképek függtek, berendezéséhez a kisebédlőével megegyező székek tartoztak.

Az itt látható tálalószekrények eredeti gödöllői darabok.
A bemutatott porcelánok és üvegedények a királyi család részére gyártott, I. Ferenc József monogramjával ellátott étkészletekből valók.

A TÁLALÓ SZOBA

A Grassalkovichok korát bemutató kiállítás

A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. Az első teremben I. Antal (1694-1771) portréja nyitja a kiállítást. A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be.

Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború (1740-48) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Erre utalnak az itt bemutatott Mária Terézia-portrék, amelyek trónörökösként és uralkodóként ábrázolják őt.
Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt 1748 és 1771 között. Ebben a teremben a királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a Grassalkovich családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag tekinthető meg, amelyek közül kiemelendők a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok, a ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és a rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében "életüket és vérüket" felajánló magyar nemesek láthatóak.

A kastély eredeti kályhái közül alig néhány maradt meg épségben. Ezek egyike, egy aranyozott, rokokó stílusú kályha ebben a teremben található. A terem egy magántulajdonban lévő fegyvergyűjtemény bemutatásának helyszíne. A több évszázadot átfogó, míves darabokból álló gyűjtemény időrendi és tematikus elrendezésben tekinthető meg.

A következő, kisméretű szoba a Grassalkovich I. Antalt követő két generációt mutatja be. Itt látható II. Antal és felesége: Esterházy Anna Mária, valamint III. Antal és felesége: Esterházy Mária Leopoldina portréja. A vitrinben tekinthetőek meg a Grassalkovichok pozsonyi palotájának könyvtárából származó dokumentumok, felettük a pozsonyi palota ábrázolásával, ahol a második és harmadik generáció szívesebben és gyakrabban tartózkodott, mint Gödöllőn.

A kastélytemplom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki, amely közvetlen összeköttetésben áll az emeleti lakosztályokkal. Így a kastély birtokosai innen hallgathatták a misét.

Az oratórium bal oldalán egy kis oltárfülke található. Előtte a kastély eredeti berendezéséből származó, intarziával díszített imazsámoly áll.

A XVIII. századi márványkandalló felett Grassalkovich I. Antal egészalakos portréja függ.
(A kastélytemplom oratóriuma az egyházi szertartások ideje alatt nem látogatható.
Szíves megértésüket köszönjük!)

A kastélytemplom

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van.

Az oratórium feljárata felett Grassalkovich I. Antal velencei mozaikképe látható. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként.
Az oratóriumból nyíló terem egyik vitrinében elhelyezett műtárgyai a Grassalkovichok egyházi mecénási tevékenységét idézik meg. I. Antal a saját birtokain 33 templom és rendház építését illetve felújítását támogatta. Így többek között a Gödöllővel határos máriabesnyői templomét is, ahová kapucinus szerzeteseket telepített le. A templom és a hozzátartozó kolostor alapító okirata mellett itt láthatóak azok a hímzett XVIII-XIX. századi miseruhák, amelyek a kastélytemplom tulajdonában maradtak fenn.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfiága. Erre utal a szemközti vitrinben a plakáton látható, lefelé fordított címer. A családi címerek díszítik az itt bemutatott ravataltakarót is.
Grassalkovich I. Antal, mint a százötven évig tartó török hódoltság utáni zavaros birtokviszonyok rendezésével foglalkozó bizottság Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke, az állami kincstár mellett saját birtokait is tervszerűen gyarapította. Gödöllő egy 135.000 holdas birtok központja volt, amely mellett még további öt uradalommal rendelkezett. Ebben a teremben néhány településének korabeli, kézzel festett birtoktérképe látható.

Az I. Antal alatt kiteljesedő Grassalkovich-birtokok megidézése egyben a kastély első fénykorát bemutató kiállítás utolsó terme. A következő termek a második fénykort, az 1867-ben kezdődő királyi időszakot elevenítik meg.

I. Ferenc József gardróbja

A király gardrób szobájában jelenleg a XIX. század közepéről való díszmagyar öltözetek valamint egy huszártiszti egyenruha látható. A fekete viselet Barabás Miklós festőművész, a sötétzöld Szegedy-Maszák Aladár udvari tanácsos hagyatékából származik. A női viseletek szoknyái díszítés nélküli, kiegészítő rekonstrukciók, melyek az eredetiben megmaradt ruhaderekakat hivatottak kiemelni.

Főhadsegédi szoba

I. Ferenc József főhadsegédjének szobái eredetileg e szárny földszintjén voltak. A rekonstruált főhadsegédi környezet a király egykori öltözőszobájában kerül bemutatásra. Az íróasztalon látható Ludwig von Paar gróf fényképe, aki 1886-tól 1916-ig töltötte be ezt a tisztséget az uralkodó mellett.

Ugyancsak ebben a szobában tekinthetők meg az udvar gödöllői tartózkodásakor itt működő eszközei is, néhány eredeti távirattal együtt.

Koronázási kisterem

A terem eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt. Jelenleg ez a kiállítási egység az 1867-es koronázásnak állít emléket.

A falakon a koronázási szertartás eseményeinek és résztvevőinek ábrázolásai láthatók.

Ferenc József megrendelésére, a szertartásról készült monumentális olajfestmény eredetileg a budai királyi palotát díszítette. Eduard von Enngerth osztrák történeti festő, 1872-bbenn elkészült festményén azt a pillanatot örökítette meg, amikor a nádori funkciót helyettesítő miniszterelnök, gróf Anndrássy Gyula, az oltár és a frissen felkent uralkodópár előtt, tollas fövegét magasban lengetve, harsány hangon kiáltja el: „Éljen a király!”, s „egyszerre ezer meg ezer toll lebeg a légben, s ezer meg ezer torok viszonozza a kiáltást…”.

A II. világháború után évtizedekig raktárban tárolt kép itt kerül először a nagyközönség elé.

Ferenc József dolgozószobája

A koronázási ajándéknak szánt kastély 1867-es felújításakor minden téren figyelembe vették a királyi pár igényeit. A lakosztályok kialakításakor a kényelemre és a célszerűségre törekedtek.

I. Ferenc József lakosztályát több mint egy évtizeden keresztül szürke selyemtapéta és sárga bőrrel bevont bútorok jellemezték.

A kastély 1879-es felújítása során a király lakosztályában a szürke kárpitokat vörös színűre cserélték.
A dolgozószoba eredeti berendezéséből maradt meg a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló. A szobában látható férfi-portrék az 1867-1918 közötti Magyarország uralkodóit és trónörököseit ábrázolják.
A rekonstruált enteriőr részletei I. Ferenc József jellemző tevékenységi köreit jelenítik meg. Látható katonaként tábornokai körében és vadászként a kedvelt gödöllői erdőben. Az íróasztal közvetlen környezete a monarchia első számú hivatalnokát, valamint a magánembert mutatja be.
A teremben bemutatott férfi–portrék az 1867–1918 közötti Magyarország uralkodóit és trónörököseit ábrázolják: Ferenc Józsefet, Rudolf trónörököst, Károly Lajost (Ferenc József egyik testvére), Ferenc Ferdinándot (Károly Lajos fia), valamint IV. Károlyt. Ő volt az utolsó magyar király a trianoni békeszerződéség (1918), amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. IV. Károly szobra mellett fia, Habsburg Ottó látható Benczúr Gyula festményén, négy évesen, a szülei koronázásán viselt ruhában.

Tekintse meg a termet!

Ferenc József szalonja

A fogadószalon enteriőrjében elhelyezett ábrázolások az Osztrák-Magyar Monarchiát idézik meg. A metszeteken a dualista berendezkedés lényegi jellemzőjeként működő közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók.

Az 1888-as térképen a monarchia, s azon belül Magyarország akkori kiterjedése figyelhető meg. A térkép körül az állam népeiről készült ábrázolások találhatók.
Az olajfestmények a királyi párt jelenítik meg, korabeli politikai és társadalmi eseményeken. Ebben a teremben látható Benczúr Gyula egyik tanítványa által, 1915 körül készített Millenniumi hódolat (1896-ban a magyar állam ezer éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségek egyik eseménye), illetve Wilhelm Richter: Királyi falkavadászat című festménye.

Díszterem

A kettős U-alakú épület szimmetria-tengelyében található a kastély reprezentatív nagyterme, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült, 1758 körül. A 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti. Berendezését néhány megmaradt eredeti darab és fotók segítségével sikerült rekonstruálni.

Erzsébet királyné szalonja

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés előmozdításában Erzsébet királyné jelentős szerepet játszott. Ennek kapcsán került személyes ismeretségbe a kor kiemelkedő politikusaival (gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Deák Ferenc), akiknek portréi a kisszalonban láthatók.

A többi ábrázolás Erzsébetet mint magyar királynét jeleníti meg: a királyi palást - hagyomány szerinti - javítása közben, a koronázási ünnepségen és magyar díszruhában.

Erzsébet királyné írószobája
Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az írószobában kerültek bemutatásra.

A királyi pár magyarországi tartózkodásának - Buda után - legfontosabb színhelye Gödöllő volt. A korabeli metszetek és fotók a kastélyt és közvetlen környezetét ábrázolják.

Barokk festésű szoba I.

A XVIII. században ez a szoba Grassalkovich I. Antal lakosztályához tartozott. Oldalfalain egyszerű, csíkos festés látható, a mennyezeten rekonstruált festés a kastély legkorábbi figurális díszítményeinek egyike. A tudományos tevékenységre utaló ábrázolásokból (könyvek, földgömb, távcső) következtetve Grassalkovich könyvtára vagy dolgozószobája lehetett itt. A királyi időszakban ezt a teret személyzeti lépcsőházzá alakították át. Jelenleg is ez az állapot látható.

Barokk festésű szoba II.

A szomszédos szobáéval azonos időben készült ennek a helyiségnek a mennyezetfestése is. Oldalfalait növényi és virágmotívumokkal gazdagított, csíkozott díszítőfestés borítja. Az itt bemutatott aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.

Erzsébet királyné öltözőszobája

Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték. Egyedisége miatt most az ibolya színű kárpitok rekonstrukciójára került sor. A kedvenc szín jelenléte különösen fontos ebben a szobában, amely Erzsébet királyné igen összetett egyéniségét igyekszik bemutatni.

A bajor hercegnő gyermekkorát idézi fel a possenhofeni kastély rajza. Alatta édesanyja, Ludovika és egyik testvére, Mária portréja látható.

Mellettük a királyné egész életét végigkísérő utazásainak egyes helyszínei jelennek meg.

Erzsébet királyné köztudottan kitűnő lovas volt, ezért gyakran ábrázolták őt lovon és kedvenc kutyáival.

Az íróasztalon és körülötte a falakon láthatók a gyermekek: Gizella, Rudolf és a "gödöllői királykisasszony", Mária Valéria arcképei. A könyvespolcon a királyné által kedvelt szerzők (Petőfi Sándor, Eötvös József, Horváth Mihály) művei találhatók.

Mária Terézia - szoba

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára.
Az alkóvban (a szobán belül elkülönülő ablaktalan fülke) bemutatott női díszviselet a magyar történelem értékes művészettörténeti darabja, melyet gróf Rhédey Klára (1809-1868) viseleteként ismerünk. (Rhédey Klára unokatestvére volt Rhédey Claudiának, Erzsébet brit királynő ükanyjának.) A ruha halvánnykék habosselyemből és lampaszselyemből készült, ezüstlamellás hímzéssel, arany-ezüst lampasz szalagokkal és hímzett selyemtüllel díszített. Legrégibb részei 1750 körül készültek, azóta többször átalakították. A díszviselet családi ereklyeként, magántulajdonban maradt fenn.

A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt.

A falakat négyféle színű stukkómárvány (sárga, szürke, világos vörös) és vörös márvány borítja, amelynek pompáját gazdag aranyozás emeli ki. A beugró alkóv rész falkeretében eredetileg egy egészalakos Mária Terézia-portré fügött, amely eltűnt, és sajnos hasonlót sem sikerűlt találnunk. Az oldalsó, koronával díszített falrész előtt állt a királynő baldachinos ágya. A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. Az ágya ugyanott a jobboldali falnál állt, a koronadísz alatt. A háborús években kötszerraktárnak, majd a szociális otthon idején könyvtárszobaként használták a szobát.

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az 1830-as - 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A bútorzaton belül kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő.

A falakon a királyné által kedvelt festmények, valamint felolvasónője, Ferenczy Ida portréi láthatók.
Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban elhelyezett éremgyűjtemény.

A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő arcképe látható.

Az utolsó terem Erzsébet királyné halálát s az azt követően kialakuló, máig is ható kultuszt idézi meg. A tárlóban a merényletet hírül adó újságlap mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás.

A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor. Ettől balra tekinthető meg a századelőn meghirdetett szoborpályázatok néhány terve; jobbra pedig a királyné nevét viselő köztereket és intézményeket ábrázoló század eleji képeslapok zárják a kiállítást.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum kiállításához a következő intézmények járultak hozzá műtárgyak kölcsönzésével:

Budapest Galéria
Budapesti Történeti Múzeum
Egri Érsekség
Hadtörténeti Múzeum
Iparművészeti Múzeum
Kiscelli Múzeum
Magyar Kapucinus Rendtartomány
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Múzeum
Legújabbkori Történeti Múzeum
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Római Katolikus Plébánia, Gödöllő
Természettudományi Múzeum
Városi Múzeum, Gödöllő

Segítségüket ezúton is köszönjük.