Gödöllői Királyi Kastély

Vers- és prózamondó verseny Erzsébet királyné emlékére 32. alkalommal | "Kimondanának minket a szavak, de a torkukon akadunk."

A jelentkezés határideje 2026. október 18. 24 óra  

30 éve nyitva

Kedves Vendégünk! 1996. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit látogatói előtt a Gödöllői Királyi Kastély. Az elmúlt 30 évben oly’ sok minden történt: felújítások; műtárgyvásárlások; időszaki kiállítások a kastélyban, Magyarországon és külföldön; koncertek és színházi előadások; esküvők, vacsorák, diplomáciai rendezvények… A gödöllői Grassalkovich Kastélyegyüttes minden elemében a magyar kultúra, művészet, szellemiség és annak vonzerejéből táplálkozó kulturális és konferenciaturizmus élő kastélyává, a nemzetközi és belföldi piacokon is keresett, üzletileg működőképes komplexummá vált. Köszönöm a kastélytársaság valamennyi volt és jelenlegi munkavállalójának, hogy a díszes falakat és kertet megtöltötték és ezután is megtöltik érzésekkel, általuk válik ez a csodálatos hely szolgáltatóvá. Köszönetemet és hálámat szeretném kifejezni minden kedves egykori látogatónknak, hogy megtekintette kiállításainkat, részt vett koncertjeinken, programjainkon, vagy nálunk tartotta esküvőjét, rendezvényét. A 30. év, amelyben a nagyközönség előtt nyitva álló kulturális intézményként működik a kastély, új fejezetet nyit a közel 300 éves épület és park életében. Az OTP Bank és Magyarország Kormányának támogatásával elkezdődik az eddigi legnagyobb léptékű felújítás és fejlesztés, melynek eredményeként néhány év múlva végre olyan állapotban láthatjuk ezt a csodát Magyarország szívében, ahogyan annak idején Erzsébet királyné, Sisi is láthatta. Izgalmas út áll mögöttünk és nem kevésbé izgalmasat kezdünk meg együtt – múltat őrzünk, megéljük a jelent és a jövőt építjük Önökkel Önökért. dr. Ujváry Tamás ügyvezető igazgató

2. Múzeumi Mesehős Konferencia

  2026. október 12. Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda Mire jó a mese egy múzeumban, hogyan használható a közönségünk elvarázsolására? A Gödöllői Királyi Kastély 16 éve indított meseprojektje kapcsán most második alkalommal, a 2. Múzeumi Mesehősök Konferencián biztosítunk lehetőséget a jó gyakorlatok bemutatására, múzeumi mesés pojekt-börzére és a tapasztalatcserére. Múzeumi kollégáknak és múzeumi foglalkozások iránt érdeklődő pedagógusoknak is szeretettel ajánljuk! PROGRAM 9:30-10:00 - érkezés, regisztráció 10:00-10:10 - megnyitó, programismertetés, dr. Ujváry Tamás, ügyvezető igazgató úr köszöntő beszéde   10:10 - 10:40 - Aha-élmények - Történelem és mese találkozása herceg Egérváry Elemér naplóinak képein - Ferenc Tamás, képzőművész, a mesekönyvek illusztrátora 10:45-11:05 - Egérlyukaktól a könyvespolcig: Hogyan szerettette meg az olvasást herceg Egérváry Elemér és Guszti? A Gödöllői Királyi Kastély és a Városi Könyvtár közös olvasóvetélkedőjének bemutatása - Maszlag-Lénárt Mónika, Tóth Gabriella (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) 11:10-11:30 - Az Elemér-projekt óvodai tapasztalatai - Pappné Pintér Csilla (Gödöllői Óvodák) 11:35-11:55 - Kincskereső Unikornisok - Sz. Jánosi Erzsébet, Asztalos Tamás (Aszódi Petőfi Múzeum) 12:00-12:20 - A sárközi sárkány és a Billog banda - kiállításból mesejáték. Joó Emese főmuzeológus, múzeumpedagógus (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum) 12:20-12:35 - Hozzászólások, kérdések - moderátor: dr. Papházi János, múzeumi osztályvezető 12:35-13:45 - Ebédszünet (egyénileg és önköltséges formában)  14:00-14:20 - Amikor a mese kilép a könyvből – Meseszoknya mint interaktív mesélési eszköz - Kőszegi Arbeiter Anita  (Szombathely) 14:25:-14:45 - A cipőkirály birodalma - Dr. Székácsné Tálas Gabriella, intézményvezető,  Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár és Eiler Zita, muzeológus  14:50-15:10 - ,,Bűntény a múzeumban - Eltűnt Bitumen!”  - Kaposi Gabriella, Baranyainé Fekete Judit, Kis Anita, múzeumpedagógiai főmunkatársak (Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum) 15:15-15:35 - Múzeumra fel, avagy a 4 tárlat históriája - A mesehősöktől a kalauzkönyvekig – Egy akciókutatás tanulságai - Bálint Lilla Katalin Sasadi Óvoda/ Tesz-Vesz Óvoda telephely Óvodaigazgató helyettes, óvodapedagógus (ELTE-TOK Gyermekkultúra MA - szakdolgozat és kutatás bemutatása)  15:40-16:00 - Felsőoktatás-közoktatás-közművelődés kapcsolódása: gyermekkultúra mesterszak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán - Dr. Kolosai Nedda egyetemi docens (ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék, gyermekkultúra mesterszak szakfelelős) 16:00-16:10 - Kérdések, hozzászólások, zárszó  - moderátor: dr. Papházi János, múzeumi osztályvezető 16:15 -től - kb.17:00  kötetlen beszélgetés és múzeumpedagógiai börze az előadók és a résztvevők projektjeiről a Lovardában. A börzére szeretettel,  ingyenesen és regisztráció nélkül várjuk azokat a pedagógusokat, kollégákat is, akik a teljes konferencián nem tudnak részt venni. Regisztráció: 2026. október 5-én 23.59-ig ITT. A konferencia részvételi díja: 5.000 Ft/fő  (tartalmazza az egész napos konferencián a részvételt, 1 db kávékupont, ásványvizet, welcome aprósüteményt, 1 db a konferencia napjára szóló belépőjegyet az állandó kiállításba)  Kérdés esetén keresse bizalommal a konferencia kapcsolattartóját, Kassa Melinda muzeológus kolléganőt, kassa.melinda@kiralyikastely.hu , 70/8106563 Parkolás és érkezés az Ady Endre sétány felől, az 5. kapun keresztül. Kék nyíl: 5-ös kapu,   rózsaszín nyíl: parkoló,    narancs nyíl: Lovarda bejárata Miról lesz szó az előadásokon? 1. Aha-élmények - Történelem és mese találkozása herceg Egérváry Elemér naplóinak képein / Ferenc Tamás, képzőművész, a mesekönyvek illusztrátora 2010-ben jelent meg a gödöllői kastély első mesekönyve Herceg Egérváry Elemér naplója címmel. Az 1875-ben játszódó történet „szerzője”, a padláson lakó kisegér, aki gyakran látja vendégül kastélyában a királyi családot… Elemér és aprócska barátainak humoros, mesés kalandjai így egy nagyon is valóságos térben, konkrét időintervallumban és ismert történelmi szereplők társaságában játszódnak. Milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentett a képi világ megalkotásában a valóság és a mese, az emberi és az egérlépték találkoztatása? Az előadásban a már 4 kötetes sorozat illusztrációs műhelytitkaira derül fény. 2. Egérlyukaktól a könyvespolcig: Hogyan szerettette meg az olvasást herceg Egérváry Elemér és Guszti? A Gödöllői Királyi Kastély és a Városi Könyvtár közös olvasóvetélkedőjének bemutatása / Maszlag-Lénárt Mónika, Tóth Gabriella (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) Vajon hogyan lehet a múzeumpedagógia és a hagyományos könyvtári eszközök ötvözésével élményszerűvé, játékossá tenni az olvasást az alsós korosztály számára? Kulisszatitkok a „Titkok a kastély padlásáról” elnevezésű olvasó vetélkedőről, ahol a gyerekek csapatokban nyomozhattak és alkothattak hagyományos és digitális térben. Gyakorlati tapasztalatok, módszertani tippek. 3. Az Elemér-projekt óvodai tapasztalatai  / Pappné Pintér Csilla (Gödöllői Óvodák) A gödöllői óvodásoknak mit is rejt a kastély? Hogyan lett Elemér a gyermekcsoportok aktív tagja? Miről pusmog Borcsi és Borcsa úgy, hogy Egérváry is hallja? Egy kiváló, egész éven át tartó Elemér-projekt élete és hozadéka az óvodai nevelésben.   4. Kincskereső Unikornisok / Sz. Jánosi Erzsébet, Asztalos Tamás (Aszódi Petőfi Múzeum) Hogyan kerül két kalandor unikornis a kastély kapujáról a Petőfi Múzeum tereibe? A Minden csak átmenet című kiállításunk a kőkortól a nyolcvanas évek közepéig mutatja be Aszód és környéke változatos, felemelő egyben sokszor tragikus történetét. Hogyan fésüli össze és rendezi egységbe a két szereplő ezt a sokszínű tárlatot? Ezt meséljük el Nektek. 5. A sárközi sárkány és a Billog banda - kiállításból mesejáték /Joó Emese főmuzeológus, múzeumpedagógus (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum) A sárközi sárkány –  valójában egy múzeumban felejtett kínai papírsárkány feje – a Sárközben, pontosabban egy hagyományos néprajzi kiállításban garázdálkodott 2013 és 2017 között Budapesten. Bosszúból rabolta el a parasztembereket a földekről és a házakból, mivel a sárközi király nem neki adta leánya, a sárközi királyleány kezét. A Billog banda mindig időben érkezett, hogy kiengesztelje a sárkányt és megmentse Sárköz népét… A Néprajzi Múzeum állandó kiállítása által ihletett mesét és múzeumpedagógiai programot Czingel Szilviával dolgoztuk ki, és közel 5 éven át, a korábbi múzeumépület 2017. december 31-i bezárásáig számtalan sárkányos programot tartottunk: óvodás és kisiskolás foglalkozásokat, sőt még születésnapokat is. Mi volt a sikeres program titka? Hogyan született a mese és ki volt a hőse? Hogyan fért össze a mese és a fantázia világa a tudományos valósággal? Meddig terjedhet a pedagógia mozgástere egy múzeumi kiállításban? Számolunk-e utóhatással, avagy ki eszi meg a tömlöcbe vetett sárkánynak szánt kekszet? 6. Amikor a mese kilép a könyvből – Meseszoknya mint interaktív mesélési eszköz - Kőszegi Arbeiter Anita  (Szombathely) Mi történik, amikor a mese kilép a könyv lapjai közül, és szó szerint körénk terül? A meseszoknya egyszerre lehet a történet díszlete, vizuális kapaszkodó, interaktív játék és a közös történetalkotás eszköze. Előadásomban saját tapasztalataimon keresztül mutatom be, hogyan jutottam el a meseköténytől a meseszoknyákig, és hogyan használom őket különböző korosztályokkal. Szó lesz arról is, hogyan válhatnak a gyerekek a mesélés aktív résztvevőivé: mozgathatják és alakíthatják a történet elemeit, vagy akár teljesen új mesét is alkothatnak a segítségükkel. A bemutatott módszer ötleteket adhat arra is, hogyan tehetők a történetek vizuálisan és fizikailag is megtapasztalhatóvá akár múzeumpedagógiai foglalkozásokon. 7. A cipőkirály birodalma - Dr. Székácsné Tálas Gabriella, intézményvezető,  Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár és Eiler Zita, muzeológus Martfű fiatal iparváros az Alföld közepén, a Tisza mentén, rövid múltja ellenére mégis gazdag kulturális örökséggel dolgozhatunk. A 20. századi különleges várostörténet újfajta megoldásokat igényelt a múzeumi és általában a kulturális rendezvények terén. Sok-sok izgalmas kezdeményezésünk mellett a pedagógiai stratégiánk egyik fontos eleme a mese lett. Abból indultunk ki, hogy a magyar népmese tanításra született, megoldásokat kínál egy-egy élethelyzethez, egyfajta használati útmutatót ad az élethez. Munkatársi együttműködéssel öt illusztrált saját mesénk született, mind fontos, összetett tudásanyag átadására hivatott. Nem „csak” várostörténet, sok szállal beleszőttük a hagyományos életmódot, a generációs különbségeket és még hosszan sorolhatnánk. Készült mesénk a népi kismesterségekről és az 1970-es évek fiataljairól is. Így számos kapcsolódási pontot kínálunk minden korosztály számára. 8. ,,Bűntény a múzeumban - Eltűnt Bitumen!”  - Kaposi Gabriella, Baranyainé Fekete Judit, Kis Anita, múzeumpedagógiai főmunkatársak (Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum) Egy éjszaka a múzeumban rejtélyes körülmények között eltűnik Bitumen, az Úttörténeti Múzeum kedves kis kabalafigurája. Másnap reggel a múzeum dolgozói egy üzenetet találnak az ember- (azaz kabalarablótól), egy bizonyos Lord Macskakőtől, hogy nem kevés váltságdíj fejében kiszabadíthatják, de a szabadítás közben bizony kemény próbákat kell kiállni. A múzeumpedagógusok a látogatók segítségét kérik a cseppet sem veszélytelen akcióhoz, és átadják a gyerekeknek Bitumen hátrahagyott naplóját, melynek segítségével a kis kedvenc nyomára bukkanhatnak…. Nos a szabadulás viszontagságairól, a megoldandó feladatokról szól a foglalkozás, melyről az előadás során az Úttörténeti Múzeum három múzeumpedagógusa: Baranyainé Fekete Judit, Kaposi Gabriella és Kis Anita mesélnek majd! 9. Múzeumra fel, avagy a 4 tárlat históriája - A mesehősöktől a kalauzkönyvekig – Egy akciókutatás tanulságai / Bálint Lilla Katalin Sasadi Óvoda/ Tesz-Vesz Óvoda telephely Óvodaigazgató helyettes, óvodapedagógus (ELTE-TOK Gyermekkultúra MA - szakdolgozat és kutatás bemutatása)  A 21. századi múzeumpedagógia egyik legégetőbb feladata az Alfa generáció (2010 után született gyermekek) hatékony, élményalapú és életkorspecifikus megszólítása. A hiperstimulált, digitális környezetben nevelkedő gyermekek ingerküszöbe, információfeldolgozási sebessége és fókusz ideje gyökeresen átalakult: a hagyományos, statikus tárlatok helyett multiszenzoros, interaktív és narratív alapú élményeket igényelnek. Az előadás egy átfogó akciókutatás tapasztalatait mutatja be, amelynek során négy meghatározó hazai múzeumban (Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum / Vajdahunyadvár, Magyar Nemzeti Múzeum) kerültek tesztelésre a legújabb múzeumpedagógiai eszközök (utazóbőrönd, matricás kalauzkönyv, kincskereső füzet, családi felfedezőhátizsák) négy eltérő fejlődési profilú gyermek bevonásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a mesés kerettörténetek és a kísérő kabalafigurák nem csupán esztétikai elemek, hanem kognitív hídként funkcionálnak a kiállítási tárgyak és a gyermeki elme között. Az előadás gyakorlati óvodapedagógusi és intézményvezetői perspektívából is elemzi a szülői kompetenciaszorongás jelenségét, megmutatva, miként alakítja át egy jól megszerkesztett fizikai eszköz a kísérő felnőttet „szigorú tanárból” felszabadult, egyenrangú „felfedezőtárssá”. Végül a felmérések tükrében rámutat a köznevelési szakemberek és a múzeumi szféra közötti kooperatív fejlesztések kiaknázatlan lehetőségeire. 10. Felsőoktatás-közoktatás-közművelődés kapcsolódása: gyermekkultúra mesterszak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán / Dr. Kolosai Nedda egyetemi docens (ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék, gyermekkultúra mesterszak szakfelelős  

Visszatérés a Kastélyba - új látogatói bérletek!

Visszatérés a Kastélyba   A kastélyt először megismerjük. Másodszor már felfedezzük. Harmadszor pedig elkezdjük otthonosan érezni magunkat benne. A Gödöllői Királyi Kastély története közel három évszázadot ölel fel. Falai között megfordultak főurak, királyok, művészek és államférfiak; termei a barokk reprezentációtól a királyi család mindennapjaiig számtalan történetet őriznek. Magyarország legnagyobb barokk kastélyaként ma is élő kulturális tér, ahol a kiállítások, tárlatvezetések, séták és családi programok minden alkalommal új nézőpontot kínálnak a látogatóknak. Talán éppen ezért született meg bennünk a gondolat: a kastélyt nem lehet egyetlen látogatás alatt igazán megismerni. Az új bérletek nem egyszerűen kedvezményes programcsomagok. Inkább meghívások. Meghívások olyan utakra, amelyek más-más szemszögből mutatják meg ugyanazt a helyet. Van, akit Erzsébet királyné világa szólít meg. Van, akit a barokk építészet és a szakrális terek szépsége vonz. Mások a családi élményekért térnek vissza újra és újra. A bérletek között mindenki megtalálhatja a saját történetét. Minden bérletünk három tematikus vezetésre szól. A programok helyszíne a vezetések témájától változik.  A tárlatvezetések időpontjait a felsoroltakból tetszés szerint Ön állíthatja össze.      Az ibolya illata – IBOLYA BÉRLET Az ibolya neve elválaszthatatlanul összefonódott Erzsébet királyné emlékével. Finom eleganciája, visszafogott szépsége és különleges jelentéstartalma ma is Sisit idézi fel a látogatók számára. Aki az Ibolya bérletet választja, nem csupán történelmi adatokat ismerhet meg, hanem közelebb kerülhet ahhoz a személyesebb világhoz is, amely oly sokakat vonz a királynéhoz. A bérlet programjai közt szereplő élményséták és tematikus programok során a látogató szinte vendégként érkezik meg a királyi rezidenciába. A történetek mögött feltűnik az ember, a legenda mögött a személyiség, a történelem mögött pedig a mindennapi élet. Ibolya bérlet ára: Felnőtt bérlet: 12.500 Ft, Kedvezményes bérlet : 10.000 Ft     A rózsa útja – RÓZSA BÉRLET A rózsa évszázadok óta az ünnepélyesség, a szépség és a nemesi kultúra egyik legkedveltebb jelképe. A Rózsa bérlet a kastély barokk világába vezeti el a látogatót, oda, ahol az építészet, a művészet és a hit találkozik. A barokk élményséták, a kápolna és az oratórium felfedezése olyan részleteket tár fel, amelyek mellett egy hagyományos látogatás során könnyen elsétálhatunk. A kastély ilyenkor nem csupán épületként jelenik meg előttünk, hanem egykor volt lakóinak ízlését és mindennapjait is megidézi. Rózsa bérlet ára: Felnőtt bérlet: 12.500 Ft, Kedvezményes bérlet : 10.000 Ft     A teljes kastélyélmény -KASTÉLY BÉRLET Vannak, akik először szeretnének teljes képet kapni a kastély múltjáról, mások pedig szeretnék elmélyíteni korábbi ismereteiket. Számukra kínál különleges lehetőséget a Kastély bérlet. Az állandó kiállítás, a kápolnalátogatás és a tematikus vezetés együtt olyan összképet rajzol fel, amelyben a Grassalkovichok öröksége, a királyi korszak emlékei és a kastély későbbi története egyaránt helyet kap. A látogató nem csupán végigsétál a termeken, hanem megérti, miként vált a gödöllői kastély a magyar kulturális örökség egyik legfontosabb helyszínévé. Kastély bérlet ára: Felnőtt bérlet: 8.500 Ft, Kedvezményes bérlet : 6.500 Ft    

Matuzsálemek – Barangolás Magyarország nagy fái között

  Időszaki kiállítás 2026.augusztus 6-tól a kastélyparkban A Gödöllői Királyi Kastély szabadtéri időszaki kiállítása hazánk legidősebb, legnagyobb és különleges fáit mutatja be. Az immáron ötödik éve készülő fotósorozat alkotói, Kállai Márton fotográfus és Kovalik Máté szerkesztő az ország minden szegletét bejárta ismert és ismeretlen fák után kutatva. Az eredeti gondolat a Covid-járványt kísérő bezárkózás során fogalmazódott meg az alkotókban; az emberi lét törékenysége, az elzártság és a természet újrafelfedezése irányította figyelmünket a fák és a falét felé. Céljaik között szerepelt az elvonatkoztatás az emberközpontú világnézettől, valamint a fák hosszú, helyhez kötött életének a bemutatása. A kiállítás a kastélyparkban, a madárbarát tanösvény mellett 2026.augusztus 6.‒ október 11. között látogatható. A fotósorozatból készült exkluzív album ‒ amely az idei ünnepi könyvhéten az ismeretterjesztő könyvek kategóriában a legjobb lett ‒ megvásárolható a kastély ajándékboltjában.

Roncsolásmentes geofizikai felmérés a Gödöllői Királyi Kastély kertjében

A magnetométer a talajban elhelyezkedő objektumok mágneses tulajdonságainak eltéréseit érzékeli: az égetett, bolygatott vagy bizonyos eltérő ásványi összetételű jelenségek eltérő mágnesezettséggel bírnak, mint az érintetlen talaj. A felméréshez Sensys MXPDA típusú Fluxgate magnetométert használunk, mellyel rövid idő alatt nagy területek kutathatók, és különösen alkalmas az égetett objektumok (kemencék, tűzhelyek) és a talajba ásott, majd feltöltött/feltöltődött építmények (árkok, gödrök, utak nyomvonalainak) detektálására. A földradar ezzel szemben a nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok terjedésén, törésén és visszaverődésén alapó módszer. A vizsgálat során az eszköz elektromágneses hullámokat bocsát a talajba, és detektálja azok különböző felszín alatti objektumokról érkező visszaverődéseit. A mérés eredményeként nemcsak az egyes tárgyak, épületek elhelyezkedéséről, hanem mélységükről is információt kapunk, mivel a szoftveres feldolgozás során ún. mélységszelvényeket is készítünk. Ez teszi lehetővé, hogy falmaradványokat, alapozásokat, útburkolatokat vagy akár kertépítészeti elemeket (pl. sétányok, medencék, sekélyebb kerti építmények) rétegről-rétegre kövessünk. A két módszer tehát más-más fizikai elven működik, de jól kiegészítik egymást, mivel eltérő objektumtípusok kutatására ideálisak. A mágneses mérés kiválóan jelzi az égetett szerkezeteket és a talajba ásott, feltöltődött jelenségeket, míg a földradar a kőből, téglából épült szerkezetek helyzetét mutatja meg pontosabban. A gödöllői kastélykert esetében ez a kombináció különösen fontos, hiszen a történeti kertépítészeti elemek (sétányutak, kerti építmények alapjai, esetleges vízrendszerek) és a korábbi korszakok objektumai egyaránt előkerülhetnek, és a két módszer együttes alkalmazásával megbízhatóbb, teljesebb kép rajzolható a felszín alatti régészeti örökségről – mindezt úgy, hogy a történeti kert jelenlegi állapota, növényzete és felszíne közben érintetlen marad.

Új kombinált jegy a Gödöllői Királyi Kastélyba

Új, közös turisztikai termék bevezetéséről állapodott meg a MÁV Személyszállítási Zrt. és a Gödöllői Királyi Kastély. A felek szándéknyilatkozata alapján a jövőben kombinált jegy segíti a látogatókat abban, hogy egyszerűen és kedvező áron juthassanak el az ország egyik legnépszerűbb kulturális látnivalójához.A megállapodás értelmében a MÁV értékesítési csatornáin – többek között a MÁV applikációban, jegypénztárakban és automatákban – elérhetővé válik egy új jegytípus, amely a közösségi közlekedést és a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállítására szóló belépőt egyaránt tartalmazza. Az új konstrukció célja, hogy a látogatók számára kényelmesebb, rugalmasabb és költséghatékonyabb utazási és belépési lehetőséget biztosítson. A „Gödöllői Királyi Kastély – MÁV kombinált jegy” hozzájárul a belföldi turizmus erősítéséhez, valamint a kulturális célú utazások népszerűsítéséhez. A kezdeményezés kiemelt célja, hogy ösztönözze a környezetbarát közösségi közlekedés használatát, és még szélesebb közönség számára tegye elérhetővé a kastély kulturális kínálatát. A kombinált jegy többféle változatban lesz elérhető, igazodva az utazási igényekhez. A kínálatban szerepel a Magyarország 24 napijeggyel, valamint a Pest Vármegye 24 napijeggyel kombinált belépő, felnőtt és diák kedvezménnyel is. A kedvezményes árú csomagok már 3 240 forinttól elérhetők, míg a teljes árú, országos érvényességű jegyek 9 490 forintba kerülnek. Az együttműködés hosszabb távú célja a turisztikai és közlekedési szolgáltatások integrációja, valamint a látogatói élmény komplex fejlesztése. A kezdeményezés egyaránt szolgálja az utazóközönség kényelmét és a hazai turisztikai attrakciók versenyképességének növelését.

Indulhat a Gödöllői Királyi Kastély teljes felújítása

  Az értékmentéshez kapcsolódó korszerűsítési munkákat követően világszínvonalú kulturális helyszín, rendezvényközpont, turista attrakció és látogatóközpont áll majd a nagyközönség rendelkezésére. A beruházásról szóló megállapodást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke írták alá Gödöllőn, október 13-án. 2025.október. 13., Gödöllő – A Gödöllői Királyi Kastély építését a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich Antal gróf kezdte meg 1735 után. A több évtizedet felölelő fejlesztések révén alakult ki az épület különleges, rendkívül reprezentatív elrendezése, amely a Kelet-Közép-európai barokk kastélyépítészet mintája lett. Vendége volt többek között Mária Terézia, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, leghíresebb lakója azonban Erzsébet királyné, Sisi volt. A II. világháborút követően az épület laktanyaként és szociális otthonként működött, a méltatlan hasznosítási formák a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az 1995-ben megkezdett részleges felújítás során a Királyi Kastély néhány szobája 1996-ban nyílt meg a nagyközönég előtt, melyet további fejlesztések is követtek, de a történelmi épületegyüttes és a park teljes körű, szakértő rehabilitációja mindeddig elmaradt. A most induló rehabilitációs program magában foglalja a teljesen romos, összesen 6000 m2 alapterületű épületrészek rehabilitációját, valamint a harminc éve felújított főszárny és az azóta rehabilitált, összesen 7500 m2 alapterületű műemléki rész korszerűsítését is. Emellett a 26 hektáros kastélypark is megújul. A Kastély új fűtési rendszert, klimatizálást és páraszabályozást kap, miközben a családoknak és turistáknak szánt megújuló terek mellett korszerű oktatási, kutatási és restaurátori kapacitásokkal is gazdagodik. Jelentősen bővül az épületegyüttes rendezvény- és vendéglátói kapacitása, újra megnyílik a történelmi sörház, míg a Muzsikus-szárny - melyet a Grassalkovichok zenekarának tagjai laktak - zenei mesterkurzusok otthona lesz. „A Gödöllői Királyi Kastélyhoz kapcsolódó történelmi szereplők és események szervesen kötődnek a magyar nemzetállam kialakulásának, fejlődésének folyamatához, ezért kötelességünk régi fényében helyreállítani az épületet, a ma elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. Ezek a falak a minden magyar embert összefűző, közös történetek talán legfontosabb fejezeteit látták közelről, a mi feladatunk pedig ezek tanulságait elmesélhető, átélhető formában örökül hagyni” – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 13-án, Gödöllőn, a beruházásról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán. Az állami és a privátszféra együttműködésén alapuló, várhatóan 9 évig tartó kastély-rehabilitációs program egyaránt fókuszál az értékmentésre és értékteremtésre. A mintegy 40 milliárd forint forrásigényű beruházás megvalósításához az OTP Bank 20 milliárd forinttal járul hozzá. Csányi Sándor, az OTP Bank és a Kastélyt tulajdonló Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a gödöllői eseményen elmondta: „Piacvezető bankként fel kell vállalnunk olyan, nagy horderejű és nagy költségvetésű közösségi ügyeket, amelyek jelentős magántőke hozzájárulás nélkül nem valósíthatók meg. Az OTP Bank hazai társadalmi szerepéhez és gazdasági erejéhez méltó módon vesz részt a Gödöllői Királyi Kastély rehabilitációjában, amely a kulturális és turisztikai értékein túl jelentősen hozzájárulhat a régió fejlődéséhez, a helyi vállalkozások erősödéséhez is.” A Kastély az európai kulturális kapcsolódásoknak köszönhetően jelenleg is élő, jól működő turisztikai és kulturális helyszín. Magyarország egyik világszerte ismert, vezető attrakciója, amely különösen az Ázsiából érkező vendégek számára kihagyhatatlan látnivaló. A Gödöllői Királyi Kastély épülete és rendezvényei 2025-ben várhatóan 350 000 látogatót fogadnak, míg parkjában 8-900 000 vendég kapcsolódik ki. A fejlesztések eredményeként ezek a számok jelentősen nőhetnek, lehetőséget biztosítva a Kastély, és ezen keresztül a térség folyamatos fejlődésére. Fotó: MTI Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos A felújítás tervezett tartalmi elemeiről szóló videót megtekintheti a linkre kattintva: Indulhat a Gödöllői Királyi Kastély teljes felújítása