Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Mit írt a sajtó a főhercegről az 1860-70-es években?

Mit írt a sajtó a főhercegről az 1860-70-es években?

Rudolf trónörökös és Gizella főhercegnő, 1865 körül, Victor Angerer fotó, Bécs
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye
 
Ahogyan a királyi pár, úgy Rudolf főherceg életét is figyelemmel kísérte a sajtó 1867 után.
Erzsébet királyné Budán hozta világra legkisebb gyermekét, Mária Valériát 1868. április 22-én, így a királyi család, a két nagyobb gyermek is sok időt töltött abban az évben Budán és Gödöllőn. Gizella és Rudolf számára új lakosztályokat alakítottak ki a gödöllői kastélyban.
 
„A királyi gyermekek: Rudolf és Gizella május elején jönnek Budára s két napi itt tartózkodás után Gödöllőre rándulnak. Rudolf már nagy haladásokat tett a lovagolásban, annyira, hogy már a nagy méneket is, nemcsak a ponykat üli meg derekasan.” (Vasárnapi Ujság)
 
„A királyi udvart szeptember elejére várják ismét Budán s Gödöllőre, legalább erre mutatnak minden előkészületek. (…) Gödöllőn is erélyesen folyik a munka Rudolf koronaherceg lakásának elkészítése körül.” (Vasárnapi Ujság)
 
A két gyermek hosszabb gödöllői tartózkodásra érkezett 1868. október 1-én délután, a község elöljárói a gödöllői vasútállomáson fogadták őket:
„Rudolf főherceget s Gizella főhercegnőt a gödöllői indóházban Friedl ügyvéd úr fogadta üdvözlő beszéddel. A trónörökös magyarul felelé: „Köszönöm a szíves fogadtatást, és örülök, hogy szerencsésen ide érkeztem.” Ez örömét a jelenlevő nép is osztá.” (Fővárosi Lapok)
 
Kirándulásokat tettek a környékre, november első napjaiban ellátogattak Fótra:
„Rudolf trónörökös és Gizella főhercegnő, kíséretükkel (…) három udvari négyes fogatú kocsin érkeztek Gödöllőről. Gr. Károlyi Istvánnál már egy órával elébb bejelenték e látogatást. A gróf örömmel üdvözlé az érkezőket, kik megnézték a szép templomot, a sírboltot, sétakocsizást tettek az angol kertben, s aztán visszatértek Gödöllőre. A trónörökös mindig magyarul beszélt, s mindenről érdekelten kérdezősködött.” (Fővárosi Lapok)
A királyi gyermekek első hosszabb gödöllői tartózkodása november végéig tartott.
 
Rudolf szívesen tartózkodott a gödöllői kastélyban, szerette az itteni családias légkört. A trónörökös a kastély déli részében lakott udvartartásával, az épületszárnyat napjainkban is Rudolf-szárnynak hívják. Több alkalommal a kastélyban tette le félév végi vizsgáit, így 1875 december elején, Ferenc József jelenlétében.
„A vizsga tárgya a harcászat volt. A trónörökös először az egyes fegyvernemek harcműködésének jellegét magyarázta (…) Továbbá a harcszervezkedés, a harcok átalános jellemzése következtek. A vizsgálat végét képezte I. Napóleon és az utóbbi háborúk csatavezetése közti rövid összehasonlítás. A király teljesen meg volt elégedve a vizsgálat eredményével, s megelégedését fejezte ki a trónörökös tanárának: Rheinländer ezredesnek.” (Vasárnapi Ujság)
 
Tanulmányai mellett sokszor részt vett szüleivel a híres gödöllői falkavadászatokon, de lelkesen járt madártani megfigyelésekre a gödöllői erdőkbe.
„Boldogult Rudolf trónörökösünk igen szerette Szentkirályt, ide járt saslesre. Még ma is megvan az a földbe ásott kunyhó, hol oly sokat időzött, izgatottan lesve az élesszemű zsákmányt. Ezt az érdekes vadászatot 1875-ben kultiválta először a trónörökösünk. Ekkor tapasztalták, hogy az északi erdőségekből télen át lejárnak vidékünkre a sasok.” (Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona)
A trónörökös rendszeresen közölt ornitológiai leírásokat, 1880 decemberében a „Mindenféle észleletek a madártan terén“ című írásában gödöllői megfigyeléseit is közreadta, íme egy részlet: „Alkalmam volt — írja a trónörökös — a vultur cinereust, a hatalmas, roppant szakállas keselyűt a szabadban gyakrabban láthatni és megfigyelhetni. Először egy igen enyhe, hótalan decemberi napon, kevéssel karácsony előtt történt ez. Nehány ur társaságában a szentkirályi erdőben, Gödöllőtől egy órajárásnyira vadásztam rókára. A hajtók a csalitba felül kezdettek behatolni, midőn hatalmas ragadozó-madár emelkedett föl a terepről lassú szárnyakkal, s a leshelyemtől alig 200 lépésnyi távolban, az erdőben tűnt el szemeim elől. Azonnal felismertem, hogy szakállas keselyű volt az, melyet fogságában sokszor figyeltem meg.” (Pesti Hírlap)
                                                                                  válogatta: Kaján Marianna
 
 
 
 


Nyomtatóbarát verzió:  Nyomtatóbarát verzió

Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllõ város
MNV
Sisi út
Emberi Erõforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllõi Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia