Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Erzsébet királyné verandája

 
 
A gödöllői kastélyt és uradalmat az országgyűlés döntése nyomán a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. A döntés értelmében a kastély és 120 holdas parkjának használati joga a mindenkori magyar uralkodót illette meg, fenntartása és fejlesztése az uradalom jövedelmeiből történt.
Kisebb átalakításokkal még ugyanebben az évben alkalmassá tették az épületet az uralkodói használatra. Erzsébet királyné lakosztálya a déli oldalon volt: az emeleti, szalonból, írószobából, öltöző- és hálószobából álló részt csigalépcsővel kapcsolták a földszinti három szalonhoz. Ezek mentén, a déli homlokzatra támaszkodva szintén ekkor épült az a fából ácsolt veranda, amely összeköttetést jelentett a déli előkert („a királyné kertje”, vagy „kamarakert”), valamint – az egyik szélső kijáratánál induló fedett folyosón át – a lovarda és az istálló felé.
Az ekkoriban divatos, „svájci stílusú” építményt Ferdinand Kirschner udvari építész tervezte, aki a kastély egyéb részeinek funkcionális átalakításával is foglalkozott ezidőtájt. Igényes díszítése a fennmaradt fotókon kevéssé látható, mivel a rá futtatott vadszőlő lombja szinte teljesen elfedi. Szerencsére azonban ennél többet is tudunk külsejéről, hiszen megmaradtak az eredeti tervek, amelyeken ráadásul nyomon követhetjük a későbbi változtatásokat, átépítéseket is. Többször megváltozott az épületből a verandára kivezető ajtók helye, valószínűleg a szobák változó funkciójú használata miatt, sőt 1893-ban a főhomlokzathoz közelebb eső oldalon, a tetőn emeleti teraszt alakítottak ki. Erre a teraszra az Erzsébet-lakosztály és a Ferenczy Ida lakása közötti, korábban felolvasó szobaként említett helyiségből lehetett kijutni. Tetőt nem készítettek hozzá, de napvédő ponyvával lehetett árnyékolni. A feltehetően elöregedett, és lakója halála után funkcióját veszített kiegészítést 1917-ben bontották le.
Több mint száz év múlt el azóta, de mégsem merült feledésbe ez a szép, Erzsébet királynét idéző részlete a kastélynak. Már a legelső rekonstrukciós tervek is számoltak visszaállításának lehetőségével. Nemcsak azért, mert a megmaradt tervek alapján pontosan újraépíthető, és a kissé egyhangú oldalhomlokzatot jótékonyan kiegészíti és díszíti, hanem azért is, mert a királyi pár egyszerűségre, kényelemre való törekvésének olyan megnyilvánulását láthatjuk benne, amit egyébként a lakosztályok kialakítását vizsgálva is sokszor felfedezhetünk. Az eredetileg főként reprezentációra törekedő épület a királyi használat évtizedeiben lakályosabbá, funkcionálisabbá vált lakói igényeihez alkalmazkodva, és ezzel hozzájárult, hogy az eredeti szándék szerint gyakori itt-tartózkodásra bírja, a hazához kösse az uralkodópárt.
A kastély 2008 és 2010 közötti felújítási szakaszában újjáépítették a verandát, melynek terveit Dr. Máté Zsolt már 1992-ben elkészítette. A régi mértékrendszerben (öl, láb, hüvelyk) méretezett eredeti rajzokat méterrendszerbe tette át, majd az így elkészített rajzot egybevetette a homlokzati falkutatások során talált építési nyomokkal, gerendafészkekkel. Ezek helye egyértelműen igazolta, hogy az 1867-ben készült épület pontosan a megtalált tervek szerint készült el. A terasz alapozása az 1998-as építési szakaszban készült el, az ácsolat és a tető 2010-ben lett kész. Ezzel egy időben megújult a szomszédos szárny eddig romos homlokzata, így a „királyné kertje” eredeti szépségét idézi fel a 21. század látogatói számára.
                                                                                                           
                                                                                                                                      Kovács Éva Marianna
 



Nyomtatóbarát verzió:  Nyomtatóbarát verzió

Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllõ város
MNV
Sisi út
Emberi Erõforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllõi Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia