2008 - Rudolf trónörökös éve a gödöllői kastélyban

 

150 éve, 1858-ban született Erzsébet királyné harmadik gyermeke, a várva várt trónörökös, Rudolf. A Gödöllői Királyi Kastély az évforduló alkalmából számos rendezvénnyel emlékezik meg a különlegesen tehetséges, mégis tragikus sorsú főhercegről, akit közismert magyar barátsága miatt „Rezső királyfinak" neveztek hazánkban. Azt vallotta, hogy egy hercegnek nem csak születésével, de tudásával, szorgalmával, munkájával és teljesítményével is ki kell tűnnie. A liberális gondolkodású, magyarokat szerető és érdeklődését tettekkel is kifejező főherceg elsősorban tudományos eredményeire volt büszke. Jó barátja volt a világhírű tudós, Alfred Brehm, aki az állatok rendszerezéséről szóló alapművébe Rudolf madártani kutatásait is felhasználta. Rudolf ösztönzésére jött létre a huszonnégy kötetes Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat. Ma már közismert, hogy apjáéval ellentétes politikai elképzeléseit a Wiener Tagblatt nevű újság névtelen vezércikkeiben tette közzé. Ezek az írások meglepően korszerűek, egy egyesült Európa eszméjét hirdetik és az antiszemitizmus, a nacionalizmus veszélyeire figyelmeztetnek. Túlságosan jól látta Európa és az Osztrák-Magyar Monarchia jövőjét, aminek nem akarta megélni széthullását.

Rudolf utolsó, végzetes tettével, a Mayerlingben szerelmével, Vetsera Máriával elkövetett, kettős öngyilkossággal vált a történelemben hallhatatlanná. A minden tekintetben bebizonyított szerencsétlen tettet sokszor kétségbe vonták, sőt Magyarországon sokáig élt az a hit, hogy Rezső királyfi csak megrendezte a halálát, és egyszer majd visszajön jobb kort teremteni.

Miért szerették annyian, és miért hittek abban, hogy Rudolf vezetésével modernizálódhat a Monarchia? Ezek azok a kérdések, amelyeket a 2008. június 5-én nyíló emlékkiállítás a középpontba igyekszik állítani.

 

F. dr. Dózsa Katalin

művészettörténész