A látogatók a bevezető terem után az egymásba kapcsolt termeken át sétálhattak, majd az utolsó teremből a folyosón át juthattak vissza a bejárathoz, vagy a lifthez.
A második teremben, amely a térsor legnagyobb helyisége, a királyi utazásokkal járó
külsőségeket mutattuk be. A két ablak közötti álfalra támaszkodó kupolás sátor dominálta, amelyhez hasonlóakat a több királyi fogadást ábrázoló fotón és grafikán is fölfedezhettünk, hiszen a magas rangú vendégek vasúti fogadásához szinte kötelezően hozzátartoztak. (Az igényes kivitelű, látványos installáció a kiállítás elbontása után utóhasznosítható promóciós célokra.) A terem másik látványossága, a nyugati pályaudvar királyi várójának kinagyított fotója volt, amely előtt Erzsébet királyné ugyanonnan való várótermi szalongarnitúrájának két karosszéke állt. A teremben két rögzített fali vitrin van, az egyikben királyi utazásuk reprezentatív ajándékait, a másikban korabeli kocsik 10:1 arányú makettjeit állítottuk ki. A falon elhelyezett kisebb televízióban főúri kocsikat és fogatokat ábrázoló akvarellek animált képi földolgozása, 14 db különféle, korabeli fogat volt látható utasaikkal. A kiállítás utolsó hónapjában egy igen értékes ötvöstárgy került még a terembe a Hermann Ottó Múzeum gyűjteményéből: Ferenc József egyik miskolci látogatásakor ajándékba vitt ezüst és drágakő foglalatos kagylóhéj serleg.
A következő terem az előzőnél kisebb, intimebb szoba, ahol a királyi utak szervezőit,
a királyi családdal együtt utazó kíséret tagjait ismerhettük meg. Az egyik vitrinben az utazásokat szervező udvarmester – Erzsébet királyné kíséretében ezt a tisztséget évtizedeken át Nopcsa Ferenc báró töltötte be – tárgyai: iratmappa, írókészlet, csengő voltak kiállítva. A falon a királyi család kíséretének fontos tagjait mutatjuk be: udvarhölgyek, komornák, titkárok, fodrász, felolvasó, adjutáns, házitanító, vagyis olyan személyek, akik általában utazásaikra is elkísérték uraikat. A sokablakos keretek paszpartúrája a korabeli arcképgyűjtő fotóalbumokat idézte. A szoba másik oldalán egy nagyméretű üvegvitrinben e személyek poggyászából kaphattunk ízelítőt: utazó táskák, koffer, kalapdoboz, úti varró- és egyéb készletek. Egyik oldalán egy úti árnyékszék, közelében Erzsébet királyné vasúti kocsijának toalett-szobájáról készült kép, különválasztott WC-fülkével. A szomszédos falon újabb televízió, királyi vonatok terveiből, fotóiból és enteriőrjeikről készült fotók összeállításával. (A TV-kben futó összeállításokat aláfestő zeneként 19. század végi katonazenekar, pl. Bachó István, Fricsay Richárd, Fichtner Sándor szerzeményei, Lehár, Strauss muzsika kísérte, szobánként különböző hangulatot keltve.)
A királyi család kétségtelenül legnagyobb utazójáról, Erzsébet királynéról mesélt a
kiállítás két utolsó szobája. A negyedik terem a királyné és kíséretének úti céljairól, úti élményeiről szólt, erre a vitrinben elhelyezett, korabeli női cipő és fekete csipke napernyő is utalt. Föléjük úti szuveníreket, ajándékba való apró csecsebecséket és édességeket válogattunk. A falakon két akvarell Possenhofent és Laxenburgot, valamint több másik úti célját ábrázolta. Az egyik sarokban, nagyméretű vitrinben Erzsébet fésülködő köpenye és papucsa, a másikban egy gyönyörű ezüst úti toilette-készet volt látható. Az ablak előtti álfalon Otilie Schrecker Erzsébetet lovaglóruhában
A kiállítás utolsó terme a királyné időskori utazásait idézte fel. Fő darabja a kiállítás
végpontjába helyezett vitrinben elhelyezett, az utolsó, nauheimi fürdőkúráján viselt fekete ruhaderék volt. A terem további vitrinjeiben terjedelmes fürdőpohár-kollekciót állítottunk ki. A falakon Erzsébet fürdőkúráinak helyszínei illetve Szinyei Merse Pál Vihar a starnbergi tavon című műve volt látható, gyermekkorának kedves helyszínét visszaidézve. A teremben a kijárattal szemben elhelyezett álfalat nagyméretű fotónagyítás borította, melyen Erzsébet királyné hajója fedélzetén áll és a partot nézi merengve. A képről finom kis akvarell készült, amely Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője tulajdonában maradt fenn, és örököseitől a közelmúltban került múzeumunk gyűjteményébe. Ezt a szép kis kultusztárgyat a fotónagyításon belül, külön burával védve akasztottuk a falra, az idősödő királyné egyre bezárulóbb személyiségére utalva. Az egyik sarokban a királyné és kíséretének utazásokról írt leveleiből készítettünk válogatást. Kihúzható fiókban a levelek nyomtatott átiratát is böngészhették a kíváncsiak.ábrázoló festménye és egy általa is gyakran használt típusú úti, vagy sportlegyező a királyné sportszenvedélyére, és az e célból tett utazásaira utalt.
Az utolsó szobából kilépve a folyosó végét fotónagyítás zárta el, Erzsébet legutolsó ismert fotója, amelyet a Genfi-tó partján, Territetben készített róla és Sztáray Irma udvarhölgyről az utcán egy amerikai turista. A falon, nagy térképen gombostűkkel jelöltük Erzsébet jelentősebb úti céljait, és a kivezető úton válogatást készítettünk ezekről a helyekről küldött korabeli képeslapokból. A kísérő szövegeket böngészve így a látogató „kirándulása” visszafordult a bejáratig.
Saját tárgyaink és dokumentumaink mellett az alábbi múzeumokból, közgyűjteményektől kaptunk műtárgyakat kölcsön a kiállításra: Budapesti Történeti Múzeum, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum és Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Nemzeti Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Postamúzeum és magánszemélyek.
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a "Bölcsőtől a koronáig - Gödöllő a királyné városa" - emlékév keretében valósult meg.
